Nevezetességek


A Hétvezér emlékmű története

Kecskemét város tanácsa elé 1861-ben 30 aláírással ellátott kérvény érkezett, melyben a polgárok azt kérik: „miután a városnak jutott az a szerencse, mint örök tulajdonát bírni ama szent föld egy részét, amelyen a honalapító Árpád legelső nemzeti törvényhozó ősgyűlést tartott, ott országos emlék állíttasson az Árpádhalomnak elnevezett dombon.”

1861 októberében tárgyalta az országgyűlés az ügyet. 1895. május 12-én Pusztaszeren járt a parlamenti bizottság, hogy megkeresse a 7 halmot és kijelölje közülük az Árpádhalmot, ahová felépül az emlékmű. A bizottságot Thaly Kálmán képviselő vezette. Megtalálták a 7 halmot. Ellátogattak Sövényházára Pallavichini grófhoz, akitől ingyen megkapták a területet az emlékmű felállítására, ahol még láthatóak voltak Szer- monostor romjai.

Kecskemét város közgyűlése 1896. április 23-án megtárgyalta az Országos Diákszövetség által felállítandó emlékoszlop és ünnepély tervét. 1896. június 20-án leteszik Pusztaszeren, Kecskemét város birtokán felállítandó emlékmű alapkövét, (2 héttel hamarabb, mint Sövényházán) azt is közlik 1897-ben kívánják leleplezni. A gyűjtésből nem jött össze a tervezett 13500,-Ft le kellett mondani a drága emlékműről. Azonnal tervet készítettek egyszerűen kivitelezhető obeliszkre Pataky Imre kecskeméti rajztanárral, aki az emlékoszlopra a turulmadarat és a hét vezér arcképét is megmintázta.

  1. januárjában megbízták Gerenday Antal és Fia budapesti szobrász és kőfaragó céget a mű kivitelezésére. 4970 Ft-ért vállalták az emlékoszlop elkészítését. Jó minőségű tufa kőből dolgoztak.
  2. június 24-én Kecskemét városának birtokán végre nagy ünnepség keretében felavathatták Pusztaszeren is a Hétvezér emlékoszlopot.

A nyugatra néző oldalra Árpád vezér pajzsa alá került a nagy márványtábla rajta a felirat:

„Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére Kecskemét város támogatásával, közadakozásból emelte a Magyar Országos Diákszövetség!”

Az obeliszk többi oldalán a vezérek pajzsa kettesével: Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm. Az obeliszk 12 méter magas tetején a magyarok totem állata a turul látható. A vezérek domborművét és a turulmadarat bronzból öntötték.

Így lett és van a történelmi Pusztaszer területén két honfoglalási emlékmű. Az egyik Sövényházán a mai Ópusztaszeren a másik pedig Pusztaszeren.

 

A Pusztabíró ház

Az Árpád halom mellett kapott helyet a közel 200 éves épület, a pusztabíró ház, amelyet egy holdas gyepes udvar vesz körül, gémeskúttal és rendezett, szép parkkal. A pusztabírói feladatokat sok évtizedeken keresztül a Dékány család tagjai látták el 1945-ig. Az épületet 1986-ban a falu megvásárolta és 1987-től 2011-ig a Zichy Galéria Alkotóházaként működött. Jelenleg a Bergendóc szövetkezet bérli idegenforgalmi hasznosításra az épületet. További információ a honlapunkon itt.

 

A parkerdő és arborétum

A falutól észak-nyugatra található parkerdő és arborétum telepítési munkálatai a Hétvezér Termelőszövetkezet által 1975. őszén kezdődtek 19,2 hektáron. A 189 féle fafajtáival, bokrokkal, cserjékkel, beültetett mára már csak 10 hektáros terület ma is szemet gyönyörködtető látványt nyújt. Minden évszakban, a nap 24 órájában szabadon látogatható. 10 főnél nagyobb csoportok látogatási szándékát jelezni kell az önkormányzatnál.

 

A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, szikes tavak

A falutól DK-re húzódó szikes puszta, és a 60 hektáros Európai szinten védett Büdösszék-tó jellegzetes sziki élővilágnak ad otthont. Környéke 1966 óta 443 hektáron fokozottan védett terület, része az 1976-ban létrehozott több mint 22000 hektáros Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetnek.

Igazi értékét a híres madárvilága adja. A terület fontos az áttelelő, átnyaraló madarak számára. Tavasszal főleg parti madarak, godák, pajzoscankók, több ezres csapatokat alkotnak. Ősszel vadludak, darvak, nagy lilik és még sokféle madár látható.

A szikes puszta híres sokféle védett virágairól, növényeiről, de megtalálható a puszta jellegzetes virága, a sóvirág is.

Figyelmükbe ajánljuk a Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat által „A Csongrád-Csanád Megyei identitás erősítése” című TOP-5.3.2-17-CS1-2020-00001 kódszámú projekt keretében készített honlapot (https://csongradcsanadkincsei.hu/), melyen településünk is bemutatkozik.